Klímaváltozás > Időjárás - wyw.hu

Közel hatéves munka lezárásaként megjelent az IPCC negyedik jelentése, amely megerősíti azt a korábbi tudományos állítást, hogy a Föld éghajlata melegszik, és ez főként az elmúlt száz év emberi tevékenységének „köszönhető”. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának (IPCC) február 2-án megjelent összefoglaló tanulmánya mintegy negyven ország hatszáz kutatójának bevonásával készült.

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi, vagy globális szinten. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átalgos csapadékra, vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is.

Zöldtech magazin és piactér. Klímaváltozás, üvegházhatás cikkek.

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Tények és tévhitek a klímaváltozásról. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) péntek reggel teszi közzé legújabb jelentését. A szervezet utoljára 2001-ben, azelőtt pedig 1995-ben közölte kutatási eredményeit. Az utóbbi hat év felméréseit összegző jelentést óriási várakozás előzte meg: szakemberek és politikusok egyaránt tartanak tőle.

A globális fölmelegedés miatt egyre több állatfaj kénytelen elhagyni eredeti élőhelyét, és hűvösebb helyre költözni. A helyváltoztatás törtéhet a szélességi fokok mentén, de függőlegesen is: bizonyos állatok a sarkokhoz közelebb vándorolnak, míg a madagaszkári békák és az alpesi élőlények például magasabbra húzódnak. A tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt egyes halfajok mozgásának iránya sem a tengerbiológusok várakozása szerint alakult.

Az elmúlt néhány évben világszerte felerősödött az érdeklődés a Föld éghajlatának változása és változékonysága iránt. Egyértelművé vált, hogy a légkör, a szárazföld és a tengerek nagyon bonyolult kölcsönhatása következtében a történetileg kialakult éghajlati zónák elmozdulni látszanak, és mindez nagymértékben befolyásolja az egyes területeken élő emberek életfeltételeit. Felismerték azt is, hogy az éghajlatnak esetleges tartós tendenciájú megváltozása nem csupán érdekes természeti jelenség, amelynek megismerésére jelentős tudományos kapacitásokat szükséges fordítani, hanem egyúttal környezeti, gazdasági és szociális következményekkel járó folyamat is.

Jelenleg minden évben mintegy 160 ezer ember életébe kerülnek a globális felmelegedés mellékhatásai. Ezek közé tartozik többek közt az újabb szélességi fokokat meghódító malária és a rossz termés miatti alultápláltság és éhezés. Kutatók egy csoportja szerint az áldozatok száma 2020-ra akár meg is duplázódhat.

Az ameriaki kormány el akarja hallgattatni a NASA egyik kutatóját, aki a földi éghajlat felmelegedésének veszélyeire int, írta a New York Times. A NASA szerint nem zaklatták James Hansent. A hivatal szóvivője azonban a lapnak leszögezte, hogy szó sincs Hansen elnémításáról, a NASA a nyíltság híve, és hagyja, hogy a tények önmagukért beszéljenek. Hangsúlyozta, hogy a tudós szabadon szólhat kutatási eredményeiről, de csak a saját nevében, a politikai állásfoglalásokat pedig hagyja a NASA szóvivőjére és a politikusokra.

Olvasóink a VAHAVA társadalmi vitájában nagyszámú levelet, véleményt küldenek nekünk, melyekből közzétételre folyamatosan válogatunk. Nem feltétlenül értünk egyet az ezekben leírtakkal, de lehetőséget adunk a vélemények megjelenésére, és egyúttal hozzá szeretnénk járulni a hazai klímatudatosság objektívebb megítéléséhez is.